Manapság elterjedt a laptopok használata, ezért úgy gondolom, hogy érdeklődésre tarthat számot a laptopok használatával kapcsolatos ergonómiai szempontok ismertetése.
Laptopon nem szabad rendszeresen munkát végezni, ami azt jelenti, hogy napi 4 óránál többet. A laptop elsősorban mobil eszköz, arra találták ki, hogy szállítható munkaeszköz legyen, és amennyiben szükséges egy fix munkahelytől távoli ideiglenes munkahelyen is munkát lehessen rajta végezni. A laptop kicsi, könnyen szállítható, és adott esetben terepen is használható. A laptop állandó munkaeszközként történő használata az alábbiakban ismertetett körülmények miatt nem javasolt.
Ergonómiai vizsgálatok szerint a preferált monitor-szem távolságok a 60-110 cm-es tartományba esnek, és a 66 cm-es távolságnál több látószervi panasz merült fel, mint 98 cm-es távolság mellett, vagyis a monitort minél messzebb érdemes elhelyezni a dolgozótól. A laptopok esetében a monitor-szem távolság kicsi, maximum 50 cm, és nem is választható meg szabadon. Mivel a számítógépes munkahelyen a legtöbb panaszt a közelről nézés okozza, ezért a laptopok használata a munkahely egyik kockázati tényezője.
A laptopok következő kellemetlen hatása, hogy a billentyűzet a magas perem miatt nem használható kényelmesen és gyorsan, a csuklótámasztás billentyűzethasználat közben amiatt sem lehetséges, hogy a billentyűzet mélysége miatt letámasztott csuklóval a távolabbi billentyűk már nem érhetők el. Ennek következtében a csukló ízületre és az alkar izmaira, nagyobb terhelés jut. Ha a hely szűkössége miatt nincsen lehetőség letámasztani a könyököt sem, akkor az egész kar a levegőben lebeg és a kar izmai és a váll is fokozottabban terhelődik, emiatt a rendszeres laptop használók között gyakrabban fordulnak elő kar és válltájéki mozgásszervi panaszok.
A laptopok harmadik kockázati tényezője érdekes módon a rögzített egér. A számítógépes egeret pszichológusok csoportja fejlesztette ki, és használata azon a tényen alapszik, hogy a szem mozgása kapcsolatban van a kar mozgásával. Aki tanult valaha harcművészeteket az ezzel a ténnyel nyilvánvalóan tisztában van, de az átlag számítógép felhasználónak ezt nem tudja. A rendes, mozgatható kétgombos egér tehát az emberi szervezet egy fiziológiai sajátosságát használja ki, ezzel szemben a „hanyatt egerek”, vagy egyéb laptopba épített egérhelyettesítő eszközök nem használják fel az emberi szervezetnek ezt a „beépített tulajdonságát” és tanult viselkedésen alapulva működnek, következésképpen bármilyen jól begyakoroltuk a használatukat, mégis fárasztóbb lesz a velük történő munkavégzés.
A negyedik probléma a laptoppal kapcsolatban, hogy a fejbólintási szög túl nagy, és hosszú ideig kényelmetlen ilyen fejtartásban dolgozni. Ennek a problémának az egyik oka az, hogy az éleslátási tartomány a szemsík alatt 15 foknál van, és ahhoz, hogy szemsík alatt 15 fokban nézzük a laptop képernyőjét már le kell hajtani a fejünket különösen kisebb képernyők esetén. Ezen a dolgon nem segít az sem, hogyha hátrább hajtjuk a képernyőt, mert akkor a mennyezetvilágítás tükröződést fog okozni. A tartós fejbólintás terheli a nyakizmokat és a gerinc nyaki szakaszát és a nyakat. Ezek a területek a túlzott terhelés miatt meg fognak fájdulni előbb-utóbb. Ennek elkerülésére lehet kapni az u.n. „laptop-stand-eket”, ami szerintem nem oldja meg a problémát, mert a monitor-szem távolságot nem teszi változtathatóvá.
Az állandó laptop használóknak szeretném azt javasolni, hogy amennyiben lehetőségük van rá a „fix” munkahelyükön használjanak a laptophoz perifériákat: képernyőt, amelynek legkényelmesebb nézési távolsága beállítható, billentyűzetet, amely letámasztott csuklóval és alkarral is használható és „rendes” egeret. Amennyiben nincsen lehetőség képernyő használatra tegyenek egy állítható magasságú laptop-standet (vagy telefonkönyvet) a laptop alá, hogy ne kelljen túl nagy fejbólintással nézni a képernyőjét és független billentyűzetet és egeret használjanak.
A legjobb megoldás az lenne, ha állandó munkahelyünkön nem használnánk laptopot!
