Az elmúlt években az éghajlati változások miatt olyan környezeti változásokkal kellett szembesülnünk, amelyek komoly negatív hatást gyakoroltak életünkre. Ezeknek a negatív hatásoknak mérséklésére hatékony eszköztárra van szükségünk, amely eszközök túlmutatnak a hagyományos, mérnöki vízgazdálkodási eszköztáron.
Ezeknek a negatív hatásoknak az egyik oka a csapadék jellemzők megváltozása. A forró, száraz nyár alatt a kultúr növények öntözés híján kipusztulnak, jelenleg a zöldségtermesztés hatékonyan szabad földben már szinte nem is lehetséges. Emellett a városi környezetben is jelentkeznek a negatív hatások, a koros fák kipusztulnak, a kertek, parkok csak intenzív öntözés mellett tarthatók fenn, ugyanakkor szaporodnak a záporok utáni elöntések okozta károk.
Megoldást a szemléletváltás jelenthet, ami a csapadékvizek megtartását jelenti.
A csapadékvíz megtartásához hatékony, a hagyományos szemlélettől eltérő, természetalapú vízgazdálkodási megoldások szükségesek, ezek az esőkertek, biogödrök, faárkok.
A konkrét problémák:
- Városi környezet átalakulóban van, a családi házak helyett társasházak épülnek, ami már a vízmérlegre is hatással van.
Ez azzal jár, hogy a városokban hőszigetek alakulnak ki, ami miatt a növények nehezebben élnek meg, kipusztulnak, a koros fák megtartása nehézségeket okoz, növények híján a szálló por mennyisége nő, a levegő tisztasága csökken. Mivel nincsen párolgás, ezért kevesebb lesz a csapadék is. A burkolt felületek mérete nő, ami növeli a lefolyást és ezáltal az elöntések gyakoribban lesznek. A talajvíz szintje csökkenni fog, aminek komoly, nagy területi hatásai is lehetnek. A városi hőszigetek miatt az épületek belső terei hűtésre szorulnak, ami jelentős energiafelhasználással jár, emellett a külső hőmérsékletet tovább növeli.
- Sokkal intenzívebbek a záporok, ezzel együtt a száraz, meleg időszakok sokkal hosszabbak
A legnagyobb gondot az okozza, hogy a növények komoly stressz hatásnak vannak kitéve, amit öntözés nélkül sok növény nem is visel el. A hirtelen lezúduló intenzív csapadék nem tud a kiszáradt földbe beszivárogni, emiatt lefolyik így egyrészt csökken a talajvíz pótlás mésrészt jelentős elöntési károk lehetnek.
A kiépített csapadékvíz elvezető csatornák, vagy az egyesített csatorna rendszerek nem ekkora mértékadó csapadékra lettek méretezve, emiatt ezeket a nagyvizeket nem is tudják elvezetni.
- Az éves átlagos csapadékösszeg évről-évre csökken
Ez egy olyan tendencia, ami az elmúlt években kimutatható. Magyarország területén a korábbi 600 mm/éves csapadékösszeg helyenként 480 mm/évre, vagy még kevesebbre csökkent. Ennek következtében komoly aszályos időszakok jelentkeztek. A kertek és a parkok öntözés nélkül nem tarthatók fenn.
Látható, hogy egyik problémának a megoldása sem egyszerű, ezért olyan hatékony megoldásokat kell találnunk, amelyekkel az okozott károk legalábbis mérsékelhetők. A korábbi évekre jellemző szemlélet, hogy a csapadékvizeket minden áron azonnal el kell vezetni mára már nem megfelelő. Előtérbe került a vízmegtartás és a csapadékvízzel való gazdálkodás.
2014 óta munkám kapcsán lehetőségen volt a városi vízgazdálkodással, ezen belül is elsősorban esőkertek építésével kutatási szinten foglalkozni. Kutatási eredményeimet a researchgate.net -en folyamatosan publikálom magyar és angol nyelven, valamint „Esőkertek építése – a zöldülő város” szakkönyvem a Magyar Elektronikus könyvtárból ingyenesen letölthető.
Esőkertek tervezésével, szakvélemény, környezettanulmány készítésével, valamint prezentációk, tanfolyamok megtartásával kapcsolatosan keressenek bizalommal.